A domináns (keleties) fríg skála I.

Bevezetés

 

Bevezetés

Kapcsolódó fejezetek

 

Bevezetés

 

Bevezetésként először olvassuk el az egyik internetes érdeklődő témához fűződő kérdését!

 

Én azt olvastam valahol, hogy létezik ún. domináns fríg skála is. Igaz ez és ha igen, melyek a fő jellegzetességei?

 

Igen, kitűnő megfigyelés. A domináns fríg skálához kötődő rutinszerű oktatói magyarázat a következő:

A sablonválasz tehát fenti, ám ez nem teljesen nem igaz, csupán olyan egyszerűsítés, amelyet a kezdő vagy az "alsó középhaladó" () tanítványok kedvéért kell megtennem, hiszen ők egyébként is fulladoznak a zeneelméleti érthetetlenségektől...

 

...ők egyébként is fulladoznak a zeneelméleti érthetetlenségektől...

 

Azt még megértik, hogy elméletileg mind a 7 alapskála felhasználható zenei alapként, míg a harmonikus moll skálafokoknál csak egy alap van, maga a harmonikus moll. Ennyi első körben elég is nekik. Azt csak később, a skálafokok szisztematikus begyakorlása, azaz teljes megismerése után mondom el, hogy a harmonikus moll skálafokok közül még egyet alaphangnemként ki lehet emelni, az 5. fokra épülő ún. domináns fríg skálát. Ez a skála valójában egy fríg-variáns és mivel az 1. fokú mollhoz képest az 5. fokban helyezkedik el, a TSDT-képlet szerint domináns pozíciójú. Innen történt a névadás, mert hát mindent el kell nevezni valahogy, bár ez nem volt igazán szerencsés választás, mivel ha külön alaphangnemként kezeljük, akkor már tonálisan nézve semmi köze az 1. fokú harmonikus mollhoz, noha elnevezése folyamatosan visszautal rá. Ez tehát végeredményben egy zeneelméleti és egyúttal pedagógiai baklövés és mivel én nem vagyok hajlandó ilyen zöldségeket megenni, ezért javaslom, hogy nevezzük inkább keleties fríg skálának. Ez a szituáció hasonlatos ahhoz, mintha fiamnak Pénzes Nátánnak...

 

Pénzes Nátán, mint élő, létező, önálló entitás

 

...bár volna önálló neve (hiszen van), mégis mindig úgy szólítanánk meg, hogy "Kedves Pénzes László fia!". Ez a közvetett megszólítás mindig visszautalna a szülőre, holott a fiam is, a skála is már élő, létező, önálló "entitás", tehát a visszautalás totális értelmetlenség. A magam részéről ezután fiamat a fríg skála keleti bölcsének fogom hívni , az ominózus skálát pedig csakis keleties frígnek. Erről jut eszembe, az alapskálák fríg skáláját eztán nyugodtan hívhatnánk nyugatias frígnek, hiszen az európai (nyugati) kultúrkörben keletkezett...

 

Kitűnően mutatja a harmonikus moll skálafokkal fennálló közvetlen vérrokonságot az alábbi táblázat (illetve az is, hogy a Skálatan és technika menüben ezen skálát A moll skálák almenübe soroltam):

 

Harmonikus moll és domináns fríg skálakör

 

Itt és most a skálakörben nem a skálákat alkotó hangközök a fontosak, hanem az a felismerés, hogy a keleties fríg skála szerkezete tökéletesen következik a harmonikus moll skálafokaiból.

 

A skálát az általam ismert következő stílusok használják:

Az alaphangnem legfőbb zenei jellegzetessége, hogy (kissé leegyszerűsítve) zenei építkezése főként az első 3 fokra épülő hangzatokból áll. E-keleties fríg skála esetében a tipikus hármashangzatok:

 

E - F - G - F - E

 

Ennek tehát authentikus keleti hangzása van, természetesen nem véletlenül. Ebben az alaphangnemben tehát már nincs szó az európai zenére, annak dúr-moll rendszerére oly jellemző, általános TSDT-képletről. Emiatt a klasszikus zeneelmélet nem is dolgozta fel a hangnem tonális meghatározásait, de talán jobb is...

 

Az alábbi saját gyártmányú nu-metal improvizációban a fenti képlet érvényesül, csak H-(keleties) fríg skálában:

 

 

Kapcsolódó fejezetek

  1. Bevezetés (I.)

  2. D(K)FS II.

  3. D(K)FS IIIa.

  4. D(K)FS IIIb. - Balkezeseknek

  5. D(K)FS IIIc. - Statikus tabulatúra

  6. D(K)FS IIId - Statikus tabulatúra balkezeseknek

  7. D(K)FS IVa.

  8. D(K)FS IVb. - Balkezeseknek

  9. D(K)FS IVc. - Statikus tabulatúra

  10. D(K)FS IVd - Statikus tabulatúra balkezeseknek

  11. D(K)FS Va.

  12. D(K)FS Vb. - Balkezeseknek

  13. D(K)FS Vc. - Statikus tabulatúra

  14. D(K)FS Vd - Statikus tabulatúra balkezeseknek